HTML

2. A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára

2014.03.09. 21:44 mmmyki

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára az egyik legizgalmasabb kihívás a sorozat-gyűjtők, ill. téma-gyűjtők számára, talán nincs is hozzá fogható sorozat a magyar könyvészetben. Töretlen népszerűségének és megbecsültségének számos oka van. A "MFTK" nem pusztán szép könyvek hosszú sora: a kötetek tudományos értékkel is bíró, egzotikus tájakat bemutató útleírások. A sorozat kötetei 1902 és 1943 között hagyták el a nyomdát, egységes, de nem teljesen azonos design-nal. A negyven év alatt megjelent több mint 60 cím elég testes anyag ahhoz, hogy nem gyűjthető össze egyik napról a másikra, különösen annak ismeretében, hogy a legtöbb kötet több kötésváltozatban is megjelent. A gyűjtésbe egy kezdő is bátran belevághat, mert a ritkaságok mellett vannak könnyen fellelhető, olcsó kötetek, így hamar látványos eredmény érhető el. A kiadó székháza (az iratokkal együtt) a háború alatt elpusztult, részben emiatt máig nem alkotható teljes kép a sorozatról. Időről időre kerülnek elő újabb kötésváltozatok, ez a komolyabb gyűjtők számára is kihívást jelent. A blogbejegyzés megjelenésekor a sorozat több mint 20 címe megtalálható kínálatunkban, köztük számos ritkább kötet is, mint a képen látható, gyűjtői állapotú Cholnoky Jenő: Balaton.

Cholnoky-kisebb.jpg

A Magyar Földrajzi Társaságot Hunfalvy János földrajztudós kezdeményezésére 1872-ben alapították, az Európában már működő hasonló tudományos társaságok mintájára. Célja a földrajztudomány, ill. a hazai geográfia tudományos eredményeinek megismertetése, további tudományos eredmények elérése volt. Az alapító tagok közt találjuk Vámbéry Ármint, és Xantus Jánost is. A Társaság aranykorának a két világháború közötti időszak tekinthető, de a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárának kiadása már 1902-ben megkezdődött. A Földgömb c. szakfolyóirat első száma 1929-ben jelent meg. A Társaság a II. világháború utáni évtizedekben is fennmaradt (leszámítva az 1949-52 közti kényszerpihenőt), ma Gábris Gyula professor emeritus elnöksége alatt működik, s kiadja az újjáéledő Földgömb c. magazint, és a Földrajzi Közlemények c. szakfolyóiratot.

A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára szerkesztője 1920-ig Lóczy Lajos volt, munkáját Cholnoky Jenő folytatta egészen a háborús évekig. A sorozat részben magyar szerzők munkája (a teljesség igénye nélkül: Almásy László, Baktay Ervin, Cholnoky Jenő, Lóczy Lajos, Kertész Róbert, Stein Aurél, gr. Vay Péter), részben külföldön megjelent nívós művek fordítása (Sven Hedin, Sten Bergman, F. A. Ossendowski és mások írásai). E nevek önmagukban is garanciát adnak a tartalom magas minőségére.

Az útleírás műfaja mindig népszerű, de egy-egy szép könyv a századfordulón, vagy akár csak 70-80 évvel ezelőtt valóban ablak volt a világra. A legtöbb kötet a ma embere számára is egzotikusnak vélt vidékekre kalauzolja az olvasót: Közel-Kelet, Távol-Kelet, Afrika, Dél-Kelet Ázsia szebbnél-szebb tájaira, ám hogy nemcsak a Föld másik oldalára utazók találhatnak lenyűgöző tájakat, arra jó példa Temesy Győző: A sasok országában, amely Albániát mutatja be, Mihelics Vidtől Az új Portugália, Az Erdélyi képek Cholnoky Jenő tollából, vagy épp a már említett Balaton-kötet. Néhány, speciális gyűjtőkörbe is illő mű különösen keresett, így Almásy László: Autóval Szudánba, vagy vitéz Hefty Frigyes: Repülők előre I-II. c. könyve.

A legelszántabb gyűjtők számára nagy jelentőséggel bírnak az egyes kötetek különböző kiadásai és kötésváltozatai. Az ezzel kapcsolatos nehézségek teszik igazán izgalmassá a sorozat gyűjtését, túl a teljes sorra való törekvésen.

A kiadás évének megjelenése a legtöbb esetben hiányzik, a kiadó megjelölésében vannak következetlenségek (a tulajdonosváltás időszakában), az első 13 mű gerincén pedig ugyan van római számozás, ez azonban később elmaradt, így egy-egy kötet besorolása okozhat némi fejtörést. A Társaság 1924-ben elindította Modern Utazók és Felfedezők Könyvtára c. sorozatát is, azonos külső jegyekkel. Hogy a zavar teljes legyen, néhány cím mindkét sorozatban megjelent.

A kötetek legnagyobbrészt egészvászon kötésben készültek, de számos cím megjelent félvászon kötésben is. Vélhetően mindnek volt eredeti papír védőborítója is, amelyek felbukkanása igazi ritkaságszámba megy. A borítótáblák közül a leggyakoribb, a teljes kiadás-történeten végigvonuló, díszesen aranyozott, a Földrajzi Társaság nevét feltüntető, földgömb-ábrázolással is ellátott bordó borítótábla. Eleinte az aranyozás között egyéb színes díszítést is elhelyeztek, a földgömbön pedig a tengerek kék színnel voltak kitöltve, majd "üresen" maradtak, végül a két megoldás felváltva, ill. párhuzamosan történő alkalmazása, és további apró változtatások teremtettek kaotikus állapotot. A korai időszakban gyönyörű, képes fedelekkel is kihozták az egyes köteteket, ezek nagy része ragasztott papírkép, a többi vélhetően valamiféle fotóeljárással készült. A képes borítófedelek megszűnése táján kezdtek alkalmazni egy ún. "ovál-logós" borítótáblát, amely egyszerű bordó egészvászon, a Társaság aranyszínű címerével. Később előfordultak vajszínű/drapp egészvászon kötésű darabok is, és néhány egyéb, eltérő megoldás.

3kötés-1-kisebb.jpgKötésváltozatok: 1. Sven Hedin: Ázsia sivatagjain keresztül (a sorozat első kötete, 1902 k.) - képes borítótáblával. 2. Stein Aurél: Homokba temetett városok (a sorozat 10. kötete, 1908.) díszes, korai sorozatkötés, a gerincen X. sorszámmal. 3. Temesy Győző: A sasok országában (1938?) - egyszerű, kései sorozatkötés.

Az ovállogós kiadás általában ritkább, de van olyan cím, amelynél a "sorozatkötés" számít kuriózumnak. Utóbbira példa Ossendowski: Állatok, emberek és istenek c. munkája: az egyszerűbb kötésű darabok mindennaposnak számítanak, a képen látható (és jelenleg megvásárolható) sorozatkötésű példány igen ritka.

Ossendowski-kisebb.jpgOssendowski: Állatok, emberek és istenek - sorozatkötésben

Hogy egy-egy kötésváltozat felbukkanása eseményszámba megy a gyűjtők körében, arra jó példa a később röviden ismertetett gyűjtői fórum 1026. és 2948. sz. hozzászólása (Kertész: Hajósok és hősök, Ossendowski: Lenin). A legárulkodóbb talán egy évtizedes tapasztalatokkal rendelkező gyűjtő sóhaja az 1030. posztban: "Tényleg létezik!"

Az árakat - természetesen - az egyes kötetek gyakorisága és állapota határozza meg. A leggyakoribb példányok már 1500-2000 Ft-ért megvásárolhatók, a legritkább darabok sokszor hat számjegyű összegért cserélnek gazdát. (pl.: Bokor Ervin: Menekülés a szibériai fogságból - Vatera; 2013. dec. 13.; 260.100 Ft). A legtöbb kötet 4000-6000 Ft-ért belátható időn belül beszerezhető, s - bár az efféle összehasonlítgatásnak nincs sok értelme - ha megnézzük, hogy egy újra kiadott Passuth-kötet bolti ára 3500-4000 Ft, akkor ez nem is mondható drágának.

A könyvsorozatról való tájékozódást nagyban segíti az Index fórumán 2007-ben létrehozott MFTK-topic. A kissé belterjesnek látszó közösség (3100 hozzászólás mindössze 61 tagtól) megszállott gyűjtők köre, egy részük kereskedik is a témába vágó könyvekkel. A topic hétéves története egy nagyobb összezördülést leszámítva kulturált és tanulságos hozzászólások, értékes írott és képi információk láncolata, amely vonzó lehet az érdeklődők számára. Az idetévedő rutintalan gyűjtők értelmes és udvarias kérdésre értelmes és udvarias választ kapnak. Sok hasonló fórumra lenne szükség! Az egyik gyűjtő által szerkesztett átfogó, kötésváltozatokat és szerzői életrajzokat bemutató magyar honlap, a http://mftk.dyndns.hu sajnos jelenleg nem elérhető, remélhetőleg csak átmeneti technikai probléma miatt. Van egy angol nyelvű honlap is, számos hasznos információval (lehet, hogy a jelzett magyar oldal alapján készült, annak elérhetetlensége miatt nem tudtam összevetni a kettőt).

Az általunk kínált kötetek itt érhetők el.

Források:
forum.index.hu (Index fórum >> Kultúra, művelődés >> Irodalom >> A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára)
www.fjexpeditions.com (Fliegel Jezernioczky expedíciói >> Bibliográfia)
www.foldrajzitarsasag.hu
www.wikipedia.hu (A Magyar Földrajzi Társaság)

3 komment

Címkék: sorozatok antropológia útleírás földrajz etnológia MFTK Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára

A bejegyzés trackback címe:

https://mmmyki.blog.hu/api/trackback/id/tr205847034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aviator 2014.03.11. 23:26:47

Nagyon jó összefoglaló, egy-két lényegi kiegészítés a teljesség kedvéért:

Igazából a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára sorozathoz a Társaságnak nem sok köze volt. Wodiáner Artúr könyvkiadó (a Lampel könyvkiadó második generációs tulajdonosa) a Földrajzi Társaság tagja volt, és üzleti lehetőséget látott egy földrajzi/utazási témájú sorozatban, amihez jó lökést adhatott Sven Hedin 1902-es Budapesti látogatása. Bár nincs írásos nyoma, de valószínüleg megegyezhettek Lóczy Lajossal, hogy a társaság nevével és Lóczi szerkesztősége alatt (gondolom némi honoráriumért)elindul a sorozat a Lampel kiadó üzleti vállalkozásaként. A társaság tagjai kaptak valamennyi kedvezményt. 1905-ben egy hosszú pereskedés lezárásaként a Franklin kiadó megvette a Lampelt (és Wodiáner a Franklin egyik igazgatója lett), de valamiért egészen 1931-ig külön részlegként működtette a régi neve alatt. 1913-tól Lóczy tanitványa, Cholnoky Jenő vette át a Társaság főtitkári székét és egyben a sorozat szerkesztőségét, de az üzleti konstrukció - a Franklin égisze alatt - változatlan maradt.

1922-ben Lóczy halála és a háború után a Franklin ujraindította a sorozatot, továbbra is Cholnoky szerkesztőségével, és a Lampel kiadásában (31-ig, utána Franklin kiadás). Azonban valamiért (az okokat nem tudjuk) ezzel párhuzamosan elindult a Modern Utazók és Felfedezők Könyvtára sorozat, a Franklin kiadásában, a MFTK sorozathoz megtévesztésig hasonló borítóval. Néhány kötetnél összekeverték a borítót, és MFTK kötésben is megjelentek. Viszont belül egyértelmű, csak az számít a MFTK sorozat részének, aminek a rendes címlap előtt van egy MFTK sorozat címlapja.

Aviator 2014.03.11. 23:36:24

Még annyit tennék hozzá, hogy egy kötet pontos beazonositásához (melyik kiadás - kötés változat) az alábbi információk mindegyike kell (fotó):
borító címlap és gerinc
sorozatcímlap
címlap
tartalomjegyzék
szennylap mintája
kötés (hátul apró betükkel, Gottermayer, Franklin v. Leszik lehet)

mmmyki 2014.03.12. 05:23:38

@Aviator: Mindkét hozzászólást nagyon köszönöm.
süti beállítások módosítása