Ezúttal egy olyan könyvet ajánlok, amelynek a kötése a legizgalmasabb, a tartalma szinte mellékes - annak ellenére, hogy a "Korhadt fakeresztek"-et is jegyző Rákosi Viktor egyik első művének első kiadása (1886). A kötés - amelyet többen tévesen sorozatkötésként jeleznek - a bécsi székhelyű, vasúti kölcsönkönyvtárat működtető Globus Társaság saját könyvkötése, amely tartalomtól függetlenül egységesítette a könyvtár állományában lévő kötetek megjelenését.
Magyarország első nyilvános könyvtára Klimo György pécsi püspök kezdeményezésére nyílt 1774-ben. A márványba vésett, rendkívül haladó szellemű könyvtárhasználati szabályok még nem ejtenek szót a kölcsönzésről. Az első magyarországi kölcsönkönyvtárat nem sokkal később, 1782-ben Anton Martin nyitotta meg Pozsonyban. Nem sokkal később, még az 1780-as évek során Mossóczi-Institoris Gábor a könyvkötő céh hosszas ellenkezése dacára hozott létre kölcsönkönyvtárat Pesten. Institoris könyvtárának 272 könyve közül 178 volt magyar nyelvű. Párhuzamosan számos olvasókör is létrejött. Utóbbiak szerepet játszottak a rendszerellenes szervezkedésben, ezért a Martinovics-féle összeesküvés leleplezése után betiltották őket - a kölcsönkönyvtárakkal együtt (1798-99). A lassú újraéledés szigorú politikai ellenőrzés mellett történt: 1812-ben négy kölcsönkönyvtár működött, kettő Pesten, egy-egy Budán és Pozsonyban. Festetics László 1826-ban közzétett felhívása, miszerint minden megyében állítsanak nyilvános könyvtárat, csekély visszhangra talált, de néhol megalapították a megyei intézményeket. Az alsókubini (Árva vm.) könyvtár szabályzata rendelkezett a kölcsönzés módjáról is. Heckenast Gusztáv 8000 kötetes pesti kölcsönkönyvtára (1839) már valóban a szélesebb közönségnek szólt. A könyvtárügy igazán csak a kiegyezés után tudott virágzásnak indulni. Az 1880-as évektől egyre több városi könyvtár, népkönyvtár alakult, és a könyvek kölcsönzése is általánossá vált. György Aladár statisztikája szerint 1885-ben 77 kölcsönkönyvtár működött Magyarországon, amelyeknek cca. 1/3-a kezdte működését a kiegyezés előtt. A 77 könyvtár állományában összesen 112.404 mű 419.967 kötete szerepelt, azonban az állományok nagysága között jelentős volt az eltérés: Mandel Mór könyvtára 46.000 kötettel, Lampel Róbert cége 21.000 kötettel rendelkezett. 1885-ben 5189 olvasó összesen 75.843 könyvet kölcsönzött üzleti alapon működő kölcsönkönyvtárból, ami az összes közkönyvtári kölcsönzés 12%-a volt (a 75.843-as adat és ezzel együtt az arány biztosan nagyobb volt, mivel 30 könyvtár nem közölt adatokat, s gyanítható, hogy az adótehertől félve a többiek is a valós számoknál kevesebbet vallottak be).
Ebben az időben indulhatott a "Globus" Társaság vasúti kölcsönkönyvtára is. A Globust - hasonlóan a helyhez kötött kölcsönkönyvtárakat működtető könyvkereskedő vállalkozókhoz - elsősorban nem a közműveltség pallérozása vezette, mint inkább a könyvkölcsönzésben rejlő anyagi haszon felismerése. A Társaság, kihasználva az Osztrák-Magyar Monarchia vasúthálózatának fejlődését, vasútállomásokon felállított kölcsönző pontokon tette elérhetővé könyvkészletét, így könyvei a könyvtárakkal kevéssé ellátott vidékek olvasóihoz is eljuthattak. A Társaság alapításáról, működéséről, az állomány nagyságáról szinte semmi irodalmat nem találtam. Arra azonban van szakirodalmi utalás, hogy a Monarchia területén működő vállalat kb. 200 állomáson tette lehetővé a kölcsönzést. A 200 állomás több ezres állományt feltételez, ehhez képest elképesztően kevés a fellelhető Globus-kötéses könyv. A képen szereplő kötet mellett az alábbiakról találtam adatot:
Bánfalvi Lajos: Közel és távol. Elbeszélések. 1888.
Farina, Salvatore: Frutti proibiti. 1878. (olasz nyelvű)
Futó Ferenc: A zöld asztal mellől. Karcolatok. 1885.
Kisfaludy Atala: Rajzok. 1879.
Rákosi Viktor: A bujtogatók. 1886.
Scott, Walter: Waverly. 1886. (angol nyelvű)
Stevenson, Robert Louis: A kincses sziget. 1887.
A csekély mennyiségű adat alapján feltételezhető, hogy a kölcsönkönyvtár az 1880-as évek végén létesült, talán 1888-ban, és csupán néhány évig (esetleg néhány hónapig) működött (a hasonló, német és angol kísérletek közül sem volt mindegyik sikeres és hosszú életű).
A könyvtár működésével kapcsolatban a legbőbeszédűbb forrás maga az eladásra kínált könyv - a borítótáblák belső oldalán olvashatók a kölcsönzési szabályok, ami alapján megérthető a rendszer működése.
Kétféle kötet van: "egyszerűek" zöld, és "kettős kötetek" sötétpiros kötésben (mára inkább fekete/szürke és bordó). A kölcsönzési díj 10 ill. 20. krajcár volt 1, ill. 2 forint betét (kaució) befizetése mellett, szerda reggeltől következő szerda estig. Aki nyolc napon belül bármely kölcsönző állomáson visszaadta a könyvet a hozzá kapott utalvánnyal együtt, visszakapta a betétet. Ha az olvasó késedelembe esett, a Globus a betétből minden megkezdett hét után 10 ill. 20 krajcárt levont.
Minden borítón karikába foglalt betű jelzi, milyen nyelvű a könyv (német, francia, angol, olasz, cseh, magyar és lengyel). Az állomány többségét adó novellákon és regényeken nem volt egyéb jelzés, az útleírásokon emellett egy vasút embléma (vasúti kerék és két szárny), a színműveken egy színész-álarc, a tudományos munkákon bagoly nyomata volt elhelyezve. Sajnos eddig csak extra jelzés nélküli, szépirodalmi művekről találtam képet.
Ha az utalvány elveszett, a könyvet nem vették vissza, ilyen esetben az olvasási díj levonása után fennmaradó összeget a cég bécsi központjában lehetett átvenni (ugyanis a kölcsönzés dátuma az utalványon volt, az olvasó egy másik állomáson csak ezzel tudta igazolni a használat hosszát). Megrongált könyvet nem vettek vissza (a betét vélhetően fedezte a könyv árát), ez ellen az igazgatóságnál lehetett fellebbezni.
"A Globus könyvtár könyvei idegen tulajdonnak tekintendők, ne rongáltassanak meg pajkosan és általában a közönség oltalmába ajánltatnak."
Kötetünk Rákosi Viktor A bujtogatók című regényének 1886-os, első kiadása. Rákosi Viktor (1860 - 1923) író, újságíró, humorista és politikus. 1881-től bátyja, Rákosi Jenő lapjánál, a Budapesti Hírlapnál dolgozott, így nem meglepő, hogy e korai könyve a Budapesti Hírlap kiadásában jelent meg.
Forrás:
Csapodi Csaba - Tóth András - Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet. É. n. (1985) (mek.oszk.hu/03100/03159/03159.pdf)
Martino, Alberto: Die Deutsches Leihbibliothek. Harrassowitz, Wiesbaden, 1990. 322-323. p.
Rákosi Viktor: A bujtogatók. Budapesti Hírlap, Bp., 1886. (Globus-kötésben)
www.antikvarium.hu
www.axioart.hu
www.wikipedia.hu (Rákosi Viktor)
